HOL A HŐ?

A négy csempe összeírt adat: KSH, népszámlálás 2022, a lakott lakások (4 008 541) közül.

Mennyit számít a szigetelés?

Egy 100 m²-es, egyszintes családi ház. Állítsd be, milyen hideg van kint és mennyi meleget akartok bent, aztán a négy szerkezetet: a falat, a padlásfödémet, az ablakot és a szellőzést. A számok megmutatják, mennyi hő szökik ki most, és mibe kerül egy hónap meg egy egész tél.

Egyszerűsített számítás, nem energetikai tanúsítvány: egy konkrét modellház, nem felújítási ígéret. A ház 10 × 10 m-es, 2,8 m belmagas, padlástérrel, 15 m² ablakkal, és az egészét a beállított hőmérsékletre fűtjük; sok régi házban csak egy-két szobát fűtenek, ott a számla jóval kisebb. U-értékek a TABULA/EPISCOPE magyar lakóépület-tipológiájából (BME, 2014): vályogfal 0,94, tömör tégla és B30 blokk 1,36, hőszigetelő falazóblokk 0,49, fagerendás padlásfödém 1,30, padló 0,98, ablak 3,0 / 2,5 / 1,6 / 1,0 W/m²K. A szigetelés hővezetési tényezője 0,04 W/mK; a padló a talaj felé fele annyi hőt veszít, mint a levegő felé (egyszerűsítés); a hőhidakra 0,05 W/m²K pótlék jut a teljes burokra. A „Mind a négy” a falat, a padlást, az ablakot és a szellőzést újítja fel, a padlót nem. Légcsere óránként: huzatos 1,0, átlagos 0,6 (a felújítatlan ház), tömített 0,4; a hővisszanyerős szellőzés 0,4-es légcseréjének 80%-át visszanyeri. Így a felújítatlan téglaház 20 °C-on évi kb. 270 kWh/m² hőt igényel (a TABULA azonos típusa 290-nel számol). Ingyen hő: a család és a háztartási gépek 5 W/m² (a DIN V 4108-6 lakóépületi értéke), a téli nap átlagosan kb. 300 W; a „most” éjszaka van, akkor csak az előbbi számít. A jól szigetelt ház számai érzékenyebbek ezekre a feltevésekre. Egy átlagos tél: a megyék lakott lakásainak súlypontjaiban mért napi középhőmérséklet 2019 és 2025 között (Open-Meteo, ERA5), és a ház csak azokon a napokon fűt, amikor az ingyen hő nem elég. Egy hónap ilyen időben: 30 nap a beállított kinti hőmérséklettel. Gáz: a rezsicsökkentett ár (2,9 Ft/MJ, kb. 101 Ft/m³) az évi 63 645 MJ-os keretig jár, fölötte 22,002 Ft/MJ (kb. 767 Ft/m³), + alapdíj; kazán 90%. A keret a részszámlákban havi részekre oszlik, de az éves elszámolásban a teljes keret jár (MVM Next), ezért egy hónapot az éves számla átlagárán számolunk. Tűzifa 34 760 Ft/erdei m³, kályha 60%. Hőszivattyú: éves átlagban 3,4-es hatásfok, amely hidegben romlik, enyhe időben javul (45 °C-os fűtővízzel számolva); áram H tarifán kb. 23 Ft/kWh október 15. és április 15. között, azon kívül A1-es áron, kb. 36 Ft/kWh (az átlagfogyasztásig).

Hol fűtenek fával?

Minden kör egy település vagy budapesti kerület: a területe a lakott lakások száma, a színe a választott mutató. A csak fával fűtött lakások a KSH modellje szerint 89%-ban a legrosszabb két osztályba esnek – ahol sok ilyen lakás van, ott biztosan sok a felújításra szoruló ház is. Fordítva nem igaz: falun a gázzal fűtött lakások 71%-a is H–I.

A szürke kör: a KSH adatvédelmi okból nem közli az értéket (kis számoknál).

Hol a legtöbb?

Fűtési idény

A fűtési foknap azt méri, mennyire hideg egy nap a lakások szempontjából. Az Eurostat definíciója szerint fűtési nap az, amelyiken a napi középhőmérséklet legfeljebb 15 °C; ilyenkor a foknap 18 °C mínusz a középhőmérséklet. Egy 10 foknapos nap nagyjából kétszer annyi fűtést kér, mint egy 5 foknapos. A pontok a megyék és Budapest lakott lakásainak súlypontjai.

Hol a füst?

A fával fűtés legkézzelfoghatóbb következménye a füst: a finompor (PM2,5). Egy 2025-ös magyarországi tanulmány mérései szerint fűtési idényben a vidéki mérőhelyen átlagosan 1,7-szer annyi volt a PM2,5, mint a városin – a fő forrás a lakossági szilárdtüzelés. A térképen a lakossági finompor-szenzorok legfrissebb mérése látszik a csak fával fűtött lakások aránya fölött; a kiugró, beltéri és hibás méréseket kiszűrjük.

Az esti fűtési csúcs – a modell szerint

Fűtés és szegénység

A JustReno-tanulmány szerint a legrosszabb lakások és a sérülékeny háztartások nagyrészt átfedik egymást, de nem teljesen. Településszinten ez így látszik: minél kisebb egy település lakosainak jövedelme, annál több lakásban fűtenek csak fával. A sárga pontok a kormány felzárkózó települések programjának 300 települése.

Mibe kerül egy tél? Négy ház

A hőigény a TABULA/EPISCOPE magyar lakóépület-tipológiájából (BME, 2014) való, és azzal számol, hogy az egész házat kifűtik; a régi házakban gyakran csak egy-két szobát fűtenek, így a valós fogyasztás kisebb lehet. Feltevés: a régi kályha hatásfoka 60%, a régi gázkonvektoré 80%, a hőszivattyú éves teljesítménytényezője 3,4, az alapterület 90, 55 és 110 m². Árak: tűzifa 34 760 Ft/erdei m³ (kemény lombos, erdei raktárban, szállítás nélkül, 2026. január), gáz 2,9 Ft/MJ a keretig és 22,002 Ft/MJ fölötte + 11 674 Ft alapdíj (MVM, 2026. október), távhő 2596 Ft/GJ + 378,38 Ft/légm³ alapdíj (FŐTÁV), áram a hőszivattyús H tarifán kb. 23 Ft/kWh. CO₂: a 9/2023. ÉKM rendelet tényezői (gáz 297, áram 455, távhő 374, fa 40 g/kWh).

A modell szerint: hol vannak a legrosszabb lakások?

A KSH a 2022-es népszámlálás lakásait cím szerint összekötötte a Lechner Tudásközpont energetikai tanúsítványaival, és a párosított lakások alapján minden lakásra megbecsülte a legvalószínűbb energetikai osztályt. Az eredményeket a MEHI és a Metropolitan Research Institute közölte, a Nemzeti Épületfelújítási Tervhez írt ajánlásaiban. Az alábbi számok onnan valók, az oldalszámokkal.

Hol áll a 2,15 millió H–I lakás?

A H–I lakások lakástípus és településtípus szerint (12. o., 1–2. táblázat). Az „egyéb” a többi típus együtt (nagyvárosi társasházak, panellakások, a városi üres lakások stb.).

Mi változott 2011 óta?

Hol tartunk Európában?

Országos átlagok az Eurostat energiamérlegéből és lakossági felméréséből. A fűtési energiát fejenként és fűtési foknaponként is megadjuk: így egy hidegebb ország nem tűnik pazarlóbbnak csak azért, mert hidegebb.

Források és módszertan

• Népszámlálás – KSH, Népszámlálás 2022, népszámlálási adatbázis: „A lakott lakások legfontosabb jellemzői településenként” (WBL003), 2022 és 2011. A térkép minden rétege és a településenkénti számok innen. A fűtőanyag a lakók bevallása; a „fával (is)” és a „vezetékes gázzal (is)” átfedő (aki mindkettővel fűt, mindkettőben benne van), a „csak fával” a „Fűtőanyagok” kizáró kategóriája. Az adatfájlok: telepulesek.json, orszagos.json.
• Modell – Pálffy Anikó, Sviszt Péter, Tóth Adrienn (MEHI), Gerőházi Éva, Kepes Kata (MRI): Igazságos épületfelújítások Magyarországon – Ajánlások a Nemzeti Épületfelújítási Tervhez (JustReno, EUKI), 2026. A modellt a KSH készítette.
• Jövedelem, gázfogyasztás – a KSH településstatisztikai térképszolgáltatása (TIMEA): a személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra (TYWQ002, 2024), egy háztartási gázfogyasztó éves gázfogyasztása (TYWH102, 2021 és 2024). Budapestre csak fővárosi érték van: a kerületek ezt kapják, jelölve. Az országos érték a megyei értékek súlyozott átlaga (a jövedelemnél a népességgel, a gáznál a gázfogyasztók becsült számával). Háztartások – KSH népszámlálás 2022, „A háztartások adatai településenként” (WBH002): a foglalkoztatott nélküli háztartások. Felzárkózó települések – az 1057/2021. (II. 19.) Korm. határozat 3. melléklete (300 település).
• Négy ház – hőigény: TABULA/EPISCOPE, magyar lakóépület-tipológia (Csoknyai és mtsai, BME, 2014; brosúra); gázár: MVM Next lakossági árak, 2026. október; távhő: FŐTÁV lakossági díjtételek; tűzifa: FATÁJ összesítése az állami erdőgazdaságok árlistáiból (2026. január); tűzifa fűtőértéke: NÉBIH; CO₂-tényezők: 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. melléklet; a hőszivattyú mért teljesítménye: Fraunhofer ISE, 2025.
• Hőmérséklet – Open-Meteo (CC BY 4.0): napi középhőmérséklet az elmúlt 14 napra és a következő 7-re, 20 pontra. A pontok a megyék és Budapest lakott lakásainak súlypontjai (a települések koordinátáival, a lakásszámokkal súlyozva).
• Finompor – Sensor.Community (ODbL 1.0 / DbCL 1.0): a magyarországi lakossági szenzorok elmúlt öt perces mérése. Szűrés: csak kültéri; 0 és 500 µg/m³ közötti PM2,5 és PM10 ≥ PM2,5; legfeljebb 70 perces; kiugró, ha a 15 km-en belüli szenzorok mediánjánál tízszeres MAD-dal nagyobb (és egyik szomszéd sem méri legalább a felét). Párás (≥ 85%) helyen jelöljük, mert ott az olcsó szenzor túlbecsül. Modell: Open-Meteo Air Quality, a Copernicus légköri szolgáltatás (CAMS) európai modellje. A vidéki és városi PM2,5 aránya: Atmospheric Environment, 2025 (REAL).
• Fűtési foknap – az Eurostat definíciója (nrg_chdd): ha a napi középhőmérséklet legfeljebb 15 °C, a foknap 18 °C mínusz a középhőmérséklet, egyébként nulla. Az országos értéket pontonként számoljuk, és a lakások számával súlyozzuk.
• Hőigény-modell – Hotmaps: Müller, Hummel, Kranzl, Fallahnejad, Büchele (2019): Open Source Data for Gross Floor Area and Heat Demand Density on the Hectare Level for EU 28, Energies 12, 4789 (CC BY 4.0). A lakossági fűtési hőigény (2015) a 2013-as LAU2-egységek szerint; Budapest egy egység, a kerületek a lakásszám arányában kapják. A párosított magyar összeg (52,03 TWh) minden futáskor ellenőrizve egyezik a Hotmaps országos értékével. Felülről lebontott modell: a helyi épületállományt csak közelítőleg követi.
• Koordináták – Wikidata (a települések KSH-kódja és koordinátája, CC0). Határok – a holaszel.hu térképe.
• Európa – Eurostat: ilc_mdes01 (nem tudja kellően kifűteni a lakását), ilc_mdes07 (közüzemi hátralék), nrg_d_hhq (a háztartások energiája fűtőanyag és felhasználás szerint), tps00001 (népesség), nrg_chdd_a (fűtési foknap). A „fűtési energia fejenként, az éghajlattal korrigálva” a háztartások fűtésre jutó végső energiafogyasztása osztva a népességgel és az éves fűtési foknapok számával.
• Irányelv – az (EU) 2024/1275 irányelv (EPBD) és az (EU) 2023/1791 irányelv (EED); a MEHI előadása az MTVSZ energiaátmenet-konferenciáján, 2026. február 18.
• Ellenőrzés – a települési sorok összege minden megyében és országosan egyezik a KSH megyei és országos értékével. Egyes kis értékeket a KSH adatvédelmi okból nem közöl; ezek a térképen szürkék, a megyei és az országos számokban benne vannak.